1848. március 15-én Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival : „egyenlőség, szabadság, testvériség”.
Megszületett a modern parlamentáris Magyarország.
A „Pilvax-kör” előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát.
Március 15-én délelőtt mozgósították
az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, és az ebben foglalt követeléseket életbe is léptették.
Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom
vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is.
Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés.
Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé.
A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv.alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.
A nemzeti ünnepen Magyarország lobogójának felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Nemzeti Múzeumnál, a budai várban) emlékeznek
meg a forradalomról.
